Pedig elengedhetetlen az agrárium és a katasztrófavédelem területén, nélküle nagyon nagy bajban lennének a mezőgazdaságban dolgozók, és ebből kifolyólag a fogyasztók is. A szivattyútelepek gondoskodnak az olyan területek „lecsapolásáról”, amelyeken ez pusztán a gravitáció segítségével nem oldható meg.
A június közepén lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt a szivattyútelepek segítségére volt szükség Békésben, nagy szerepük volt a felszíni elöntések megszüntetésében. A szivattyútelepekről sokszor hallunk esős időszak esetén, de a legtöbben valószínűleg nem is tudjuk, hogyan néz ki egy szivattyútelep, bár az sejthető, hogy több szivattyú összehangolt működéséről lehet szó az esetében.
Nagy általánosságban elmondható, hogy a szivattyútelep célja nem más, mint hogy a beépített szivattyúk segítségével fokozzák a vízszállító rendszer nyomását. A telep feladatai közé tartozik még a mélyebben lévő víz magasabb szintre emelése, vagy a víz sebességének növelése is. Szakmai berkekben megkülönböztetnek nyomásfokozó, valamint átemelő szivattyútelepet, de a szivattyútelepek rendeltetésük szerint is csoportosíthatók. Ilyen értelemben vízkivételi-, belvíz-, öntöző-, szennyvíz átemelő szivattyútelepeket szokás megkülönböztetni. Ezen túl, hogy ne legyen annyira egyszerű a szivattyútelepekkel történő ismerkedés, a szivattyútelepeket szerkezeti felépítésük alapján is osztályozzák. Ilyenkor állandó telepítésű, vagy például stabil telepítésű berendezésekről beszélünk, de a szerkezeti felépítés szerinti kategorizálásba tartozik az úszó, vagy a több szivattyúból álló szivattyútelep is.
A leggyakoribb fajtának az esésnövelő belvíz-szivattyútelepet tekinthetjük. Ha a tavaszi, vagy a nagy esőzéseket követő belvíz elvezetéséről van szó, akkor ezeket a szivattyútelepeket használják (a fent említett Békés-megyei belvizek elvezetésében egy időben 23 szivattyútelep működött).
Egy esésnövelő, belvízátemelő szivattyútelep a következő alkatrészekből, berendezésekből áll:
- vízbevezető csatorna (a szívóaknába vezeti be a vizet)
- gereb (a különböző szennyeződések, vagy nagyobb méretű szilárd uszadék szivattyúhoz jutását akadályozza meg)
- szívóakna (a telepen ez a rész felelős azért, hogy a szívócső segítségével a víz a kiemelés után magasabb szintre kerüljön)
- szívócső (a szivattyú csigaházhoz vezeti a vizet)
- szivattyú (a folyadék áramoltatásáért felel)
A belvíz-szivattyútelep célja, hogy a földeken összegyűlt talaj- és/vagy esővizet elvezesse, mert ezáltal megakadályozható a termény megsemmisülése, és így használhatóvá válik a földterület. A szakzsargonban ezt ennél egy kicsivel bonyolultabban fogalmazzák meg, hiszen a „belvízöblözet mélypontjain összegyűlt víz átemeléséről” van szó.
A szakemberek annak függvényében határoznak a szennyvíztelepek bevetéséről, hogy a belterületen megállt víz a megszabott idő alatt levonul-e a területről „magától”, vagy segítségre van szüksége. Amennyiben gravitációsan nem biztosítható a vízelvezetés, úgy a belvízátemelő szivattyútelep építésére és használatára van szükség.
A belvíz-szivattyútelepeket különböző szempontok szerint osztályozzák, ezek a következők:
- a szivattyútelep jellege
- a telep elrendezése a helyszínrajz szerint
- a szivattyúk elrendezése a magasságuk szerint
A belvíz elvezetésére szolgáló szivattyútelepek emelési magassága általában kicsi (2 és 10 méter közötti), a vízhozamuk körülbelül 2-15 m3/s közötti értéket mutat.
A szivattyútelepek építése és üzemeltetése elengedhetetlen a modern mezőgazdasági termelés hatékony biztosítása érdekében, nem véletlen tehát, hogy a belvízzel gyakran terhelt területeken érdemes állandó, stabil szivattyútelepet létesíteni. Lehet persze mobil szivattyúzással is végezni a probléma kiküszöbölését, de csak ott érdemes ezzel a technikával dolgozni, ahol viszonylag ritkábban jelentkezik már-már kezelhetetlen mennyiségű belvíz.