Barion Pixel

A webhely tartalmának megjelenítéséhez és a felhasználói élmény javításához cookie-kat használunk. 

A telefonos megkereséseket jelenleg ügyfélszolgálatunk nehezen tudja fogadni. Kérjük a szivattyubolt@szivattyubolt.hu e-mail címre írják meg érdeklődéseiket!

Igyekszünk a lehető leggyorsabban válaszolni!

Megértésüket köszönjük!

Elfogadom

Az elektromágneses szivattyú bemutatása

Akinek van szerencséje követni a szivattyúkat és az ok tulajdonságait, típusait bemutató írásainkat, azt nem éri váratlanul a tény, hogy ez az eszköz mily sok változatban érhető el; hogy mennyire nagy a felhasználási lehetőségek száma.

A hétköznapi ember számára leginkább csak nevében ismert szivattyúról valószínűleg nem sokan tudnának hosszú perceken keresztül beszélni, pedig a folyadék szállítására szolgáló gép valójában egyszerű dolog. Ha mesélünk róla, az ember a fejéhez kap, és már mondja is a gémeskutat vagy az arkhimédészi csavart.

A modern szivattyúk szerencsére ennél már többet tudnak, és beszélhetünk térkifogatkiszorítási elven működő szivattyúról, vízemelő kosról, esetleg sugárszivattyúról, örvényszivattyúról vagy Mammut-szivattyúról. A legtöbben azonban összehúzzák a szemüket, amikor kiderül, hogy Albert Einstein és Szilárd Leó is tervezett egy különleges fajtát belőle. Két zseni gyermeke. Einstein kivételes zseni volt, viszont elfeledett ténynek számít, hogy ötleteinek megvalósításában és szabadalmaztatásában épp a világhírű magyar, Szilárd Leó segítette aktívan. Ráadásul egy-egy találmányuk egészen érdekes utat járt be, amíg az intenzív eszmecserétől eljutott a tervezőasztalig.

Az elektromágneses szivattyú története úgy indult, hogy a két tudós szeretett volna megépíteni egy speciális hűtőszekrényt, amely leválthatta volna az akkoriban igencsak veszélyes, kén-dioxidot eregető fridzsidereket. A találmány azonban nem futhatott be világra szóló karriert, hiszen a biztonságosabb freon gáz bevezetésével okafogyottá vált a prototípus megvalósítása.

Más kérdés, hogy a freont azóta az ózonpajzsot érő negatív hatásai miatt ki kellett vonni a forgalomból, szóval talán jól jártunk volna, ha Einstein és Szilárd találmánya megvalósul. 

A háztartások helyett az atomiparba került a tudásanyag.

A szabadalom rekonstruálásakor nyilvánvalóvá vált a mai ember számára is, hogy nagyon sokat kellett volna dolgozni a speciális hűtőgépen. Azonban Einstein és Szilárd kedvét nem szegték a kudarcok, és bár a hűtőszekrény nem juthatott el a háztartásokba, a közös munka folytatásának eredményeképp a húszas évek végén megszületett hűtőfolyadékok áramoltatására alkalmas mágneses szivattyú.

Az elektromágneses szivattyú egy nem mechanikai elven működő szivattyú, amely képes az elektromos vezetőképességgel rendelkező folyadékokat mozgó alkatrészek nélkül szállítani. 

Mivel nincsenek benne hamar romló és könnyedén meghibásodó alkatrészek, ezért az atomipar hamar felfedezte magának Einstein és Szilárd ötletét, és ma már ilyen elven működő szivattyúkat használnak a nukleáris energia előállításakor a nátrium hűtőfolyadék szállítására. Itt ugyanis kiemelten fontos, hogy a rizikó minimális, a teljesítmény pedig állandó legyen.
Külön érdekesség, hogy azóta német kutatóknak sikerült összeszerelni Einstein és Szilárd hűtőgépét, amely azóta megtekinthető Németországban az Einstein-év egyik fő attrakciójaként.


Kép: Wikipedia (Szilárd Leo)

Kép: RitchardD / Shutterstock.com  (Einstein)

Tartalomhoz tartozó címkék: blog Szivattyú Vegyipari szivattyú