Búvárszivattyú

Működési módjuk szerint a szivattyúknak két fajtájuk van, a felszíni és a merülőszivattyúk. A felszíni szivattyúk értelemszerűen nem a vízben, hanem szárazon működtethetők, a merülőszivattyúk pedig a vízbe vagy más folyadékba merítve.

A csőkút a fúrt kutak egyik fajtája. A fúrt kutak csak akkor szolgáltatnak elegendő vízhozamot, ha jó áteresztőképességű vízadó rétegben történik a kútfúrás, illetve a csőszakasz körül kavicsköpenyt kialakítva megnövelik a kút átmérőjét. A talajvízre telepített kutak legtöbbször egyrétegű béléscsővel rendelkeznek. A 30 méternél nem mélyebb fúrt kutak a csekély mélységű csőkutak. Mivel ezek nem alkalmasak számottevő mennyiségű víz tározására, akkor érdemes ilyet létesíteni, ha a vízadó réteg folyamatosan biztosítani tudja a legnagyobb vízigénynek megfelelő mennyiségű vizet. Jó vízadó képességgel rendelkeznek például a durva szemcséjű, homokos és kavicsos rétegek, így csőkutakat elsősorban hasonló talajba fúrják. A kavicsos homok további előnye, hogy több irányú vízpótlással rendelkezik.

A megfelelő búvárszivattyú kiválasztásához tudnia kell, milyen mennyiségű folyadékot szeretne szállítani, illetve ismerni kell a nyomómagasságot, az igényelt maximális felszívást és a maximális szemcseméretet is. A búvárszivattyú anyagának kémiailag kompatibilisnek kell lennie a szállított közegével. Az a környezeti hőmérséklet sem elhanyagolható, amelyen a készülék jellemzően működni fog.

Egy hatalmas kertnek a locsolása nem éppen a legolcsóbb, hiszen a vezetékes víz igen drága. Ezért van nagy haszna egy kertes házban a búvárszivattyúnak. Ezt egy fúrt kútba leengedve szinte egész éven át tudjuk locsolni a kertünket. Olyan búvárszivattyút kell vásárolni, melynek azért nem a legkisebb a teljesítménye, hiszen ez befolyásolja azt a tényt, hogy egységnyi idő alatt mennyi vizet tud kiszívni.