Barion Pixel

A webhely tartalmának megjelenítéséhez és a felhasználói élmény javításához cookie-kat használunk. 

A telefonos megkereséseket jelenleg ügyfélszolgálatunk nehezen tudja fogadni. Kérjük a szivattyubolt@szivattyubolt.hu e-mail címre írják meg érdeklődéseiket!

Igyekszünk a lehető leggyorsabban válaszolni!

Megértésüket köszönjük!

Elfogadom

Hogyan működik a fogaskerék-szivattyú?

A folyadékokat szállító és a mozgási energiát hidraulikus energiává alakító szivattyúknak több típusa is létezik, és az egyik legnépszerűbb változatnak a fogaskerék-szivattyúk számítanak.

A fogaskerék-szivattyúk megbízhatóak, és mivel felépítésük egyszerű, ezért gyors és költséghatékony a javításuk. Érdemes ezért megnézni, hogy miképp is működnek a valóságban.

Miképp épül fel egy fogaskerék-szivattyú?

A fogaskerék-szivattyúnak hét fontosabb eleme van, ezek: a fogaskerékpár, a csapágyház, a szivattyúház, az első házfedél, a hátsó házfedél, a tengelytömítés, a csapágyak és az axiális tömés.

Létezik külső fogazású és belső fogazású fogaskerekeres-szivattyú; a különbséget értelemszerűen a fogaskerekek fogazata adja, azonban a legelőnyösebb az utóbbi kialakítás, amelynél a szét- és összegördülések szöge akár háromszor is nagyobb lehet a másik típuséhoz képest.

Ez nemcsak a szíváskor, hanem a kiszorításkor is biztosítja a kisebb folyadéksebesség változását, aminek köszönhetően kisebb a kavitáció veszélye, és a szivattyú nagyobb fordulatszámon is üzemeltethető. A külső fogazatú szivattyúknak a fogszáma mindig azonos, szemben a belső fogazatúéval, amelyeknél ez a szám lehet eltérő.

A szivattyúház elemei készülhetnek öntöttvasból és alumíniumból, a csapágyak és a tömítések pedig egy esetleges kopás megjelenésével cserélhetők.

Hogyan működik a fogaskerék-szivattyú?

A folyadék az fogak közti résekben, az egyik tengely megforgatásával jut el a házfal mentén a szívóoldalról a nyomó oldalra. A szívótérben a szívóhatást kiváltó nyomáscsökkenést a fogak között létrejövő nagyobb és nagyobb tér eredményezi, majd amikor a fogak ismét egymásba kapaszkodnak, akkor ez a tér beszűkül, és nyomásnövekedés alakul ki.

Ennek hatására a folyadék a nyomócsőbe kerül. A kiszorítási térfogatot jelző teljesítmény alapján mindenki tetszés szerint kiválaszthatja a számára legmegfelelőbb terméket (és ezzel az ideális szállítási mennyiséget). A korábban már említett belső fogazatú szivattyúkra ráadásul jellemző a kompakt szerkezeti kialakítás, ezért a kedvező fajlagos tömeg és a kis méret miatt testhez állóbb megoldást jelentenek.

A fogaskerék-szivattyú fordulatszámát meghatározza a folyadék viszkozitása, az eszköz kialakítása és a tengely csapágyazása. Emellett érdemes ügyelni arra is, hogy mínusz 40 és plusz 80 Celsius fok között a legjobb üzemeltetni a szivattyút, máskülönben károsodás léphet fel a túlságosan alacsony vagy magas hőmérséklet.

Hogyan választom ki és helyezem üzembe a megfelelő fogaskerék-szivattyút?

Ahogyan korábban is említettük, a kiszorítási térfogat alapján könnyedén megtalálhatjuk az alkalmazási területhez leginkább ideális terméket, aminek beüzemelése némi tapasztalatot azért igényel, ezért ha abban nincs megfelelő rutinunk, akkor érdemes segítséget kérni.

Beszereléskor minden esetben figyelembe kell venni az üzemi fordulatszámot, a nyomást és a szívócsői nyomásesést, valamint az első üzembe helyezés előtt légteleníteni kell az egész hidraulikus rendszert.

Tartalomhoz tartozó címkék: blog Szivattyú