Mit tehetünk, ha alacsony vízhozamú kúttal rendelkezünk és nagy területet kell öntöznünk?
Ez egy nagyon gyakran elhangzó kérdés, melyet megpróbálunk körüljárni.
Először is, a kúthoz tartozó szivattyút nem csak az öntözés idejére ’kapcsolhatjuk be’, hanem attól lényegesen hosszabb időtartamban működtethetjük. Szivattyú típustól függően akár napi 24 órában is. Az így ’kibővített’ időben könnyen összegyűjthető az a vízmennyiség amelyre az öntözőrendszernek szüksége van az adott terület öntözéséhez.
Igen ám, de mit csináljunk azzal a sok vízzel, amikor épp nem locsolunk?
A válasz egyszerű, összegyűjtjük. Összegyűjtjük egy megfelelő méretű tartályba avagy ciszternába, és ebből a ciszternából vesszük a vizet az öntözéshez. A ciszterna méreteit ( víz befogadó képességét) úgy határozzuk meg, hogy minimum egy öntözési periódushoz elegendő mennyiségű vizet tudjon tárolni.
Hát akkor szükségünk lesz egy másik szivattyúra is?
Igen. De most lépjünk át azon, hogy ez többletköltség. Ugyanis ennek a megoldásnak vannak előnyei is a közvetlen kútból történő locsolással szemben. Nem a kút paramétereihez kell igazítanunk az öntözőrendszert ellátó szivattyú teljesítményét. Nem kell a szükségesnél jóval több zónát telepítenünk mert mennyiségre kevés a rendelkezésre álló víz. Lényegesen kisebb nyomásváltozással kell számolnunk az öntözési idő alatt, míg egy ciszternában átlagosan 2-3 m. a vízszintváltozás addíg egy alacsony vízhozamú csőkútban ez meghaladhatja 10 métert is.
Másodszor, a ciszternába bevezethetjük a csapadékvizet is. Túl azon, hogy nem terheljük a közműhálózatot igen jó minőségű vízre tehetünk szert.
Kapcsolódó kérdés lehet a szintszabályozás, egy későbbi blog bejegyzésben.