Blog

A házi vízmű feladata automata módon biztosítani a háztartás vízellátását a talajvíz, az esővíz, a ciszternavíz vagy a kútvíz hasznosításával; gondoskodni az öntözővízről, illetve a víztároló tartályok és medencék feltöltéséről. A házi vízművek előnye, hogy egyszerűen és olcsón telepíthetők, és rugalmasan alkalmazhatók. A berendezés legfontosabb alkalmazási területe a házi vízellátás – a talajvíz, az esővíz vagy a háztartási víz hasznosítása ugyanis sokkal költséghatékonyabb megoldás a drága vezetékes ivóvízhez képest. Ha csak a mosógép működtetéséhez, illetve a vécétartály öblítéséhez használjuk az így nyert vizet, már úgy is rengeteget spórolhatunk. A házi vízművek az automatikus öntözés megvalósítására is kiválóan alkalmasak.

Működési módjuk szerint a szivattyúknak két fajtájuk van, a felszíni és a merülőszivattyúk. A felszíni szivattyúk értelemszerűen nem a vízben, hanem szárazon működtethetők, a merülőszivattyúk pedig a vízbe vagy más folyadékba merítve.

Ha fúrt kutunk vízszintje legfeljebb hét-nyolc méter mélyen található, a vizet egy a talajfelszínre telepített külső szivattyúval is kinyerhetjük; mélyebb kutaknál már búvárszivattyút kell alkalmazni. A béléscső átmérőjét is ehhez mérten kell megválasztani: külső szivattyú alkalmazása esetén elég egy 40 mm-es cső, búvárszivattyú használatakor viszont már minimum 125-ös csövet ajánlott beszerelni.

A csőkút a fúrt kutak egyik fajtája. A fúrt kutak csak akkor szolgáltatnak elegendő vízhozamot, ha jó áteresztőképességű vízadó rétegben történik a kútfúrás, illetve a csőszakasz körül kavicsköpenyt kialakítva megnövelik a kút átmérőjét. A talajvízre telepített kutak legtöbbször egyrétegű béléscsővel rendelkeznek. A 30 méternél nem mélyebb fúrt kutak a csekély mélységű csőkutak. Mivel ezek nem alkalmasak számottevő mennyiségű víz tározására, akkor érdemes ilyet létesíteni, ha a vízadó réteg folyamatosan biztosítani tudja a legnagyobb vízigénynek megfelelő mennyiségű vizet. Jó vízadó képességgel rendelkeznek például a durva szemcséjű, homokos és kavicsos rétegek, így csőkutakat elsősorban hasonló talajba fúrják. A kavicsos homok további előnye, hogy több irányú vízpótlással rendelkezik.

Mit tehetünk, ha alacsony vízhozamú kúttal rendelkezünk és nagy területet kell öntöznünk?

Ez egy nagyon gyakran elhangzó kérdés, melyet megpróbálunk körüljárni.

Először is, a kúthoz tartozó szivattyút nem csak az öntözés idejére ’kapcsolhatjuk be’, hanem attól lényegesen hosszabb időtartamban működtethetjük. Szivattyú típustól függően akár napi 24 órában is. Az így ’kibővített’ időben könnyen összegyűjthető az a vízmennyiség amelyre az öntözőrendszernek szüksége van az adott terület öntözéséhez.

A Grundfos egyik legnagyobb dobása az ezredfordulót követően a Magna szivattyú kifejlesztése volt. A fejlesztést megelőzően széles körben végeztek kutatásokat partnereik körében, az ipari szereplőknél, hogy megtudják, pontosan milyen szivattyúkra is lenne szükségük a jövőben.

A Grundfos nem csak a világ legnagyobb, de történetét tekintve a világ leginnovatívabb szivattyúgyártó vállalata is. A cég hetven éve van jelen a piacon, és számos olyan újítás fűződik a nevéhez, amely azóta meghatározóvá vált a szivattyúk gyártásában és felhasználásában.

Mindegy, hogy kertje locsolásához, öntözőrendszeréhez vagy a házi vízellátásához keres szivattyút. Mire kisokosunk végére ér, Ön a szivattyúk doktora lesz, és barátainak, ismerőseinek is nyugodtan adhat majd tanácsot, ha hasonló gondjuk támad.

A házi vízművekhez használt hidrofortartály feladata, hogy csökkentse a szivattyú beindításakor keletkező, a szivattyú nyomóoldalán található rendszerre gyakorolt nyomásütést, amennyiben a szivattyú nem lágyindítású; illetve átmeneti tárolóként is működik. Ez utóbbival segít elkerülni, hogy kis mennyiségű kiengedett víz esetén is beinduljon a szivattyú, mivel a vízzel együtt távozó nyomásra reagálva a nyomáskapcsoló azonnal beindítja a rendszert.

A szivattyúk piacának egyik legjelentősebb résztvevője a Pedrollo csoport, melynek termékei napjainkban 160 országban vannak jelen. A vállalat alapítója 1945-ben látta meg a napvilágot az olaszországi Verona tartományban található Arcole nevezetű falucskában. Silvano Ipari szakértőként diplomázott, majd ezt, és az apja műhelyében szerzett sokéves tapasztalatát felhasználva igen korán, már az 1970-es évek elején a szivattyúk felé fordult az érdeklődése.

A napjainkban már igen kiterjedt nemzetközi piaccal rendelkező Pedrollo vállalat ötlete 1974-ben született meg, amikor a cég alapítója, Pedrollo Silvano Dubaiba látogatott. Mai szemmel nézve meglehetősen nehéz elképzelni, azonban a világ ezen pontján alig negyven évvel ezelőtt a tiszta ivóvíz drágább és értékesebb energiaforrás volt, mint a kőolaj. Innen indult útjára a Pedrollo csoport, melynek egyik kiemelkedő célja az azóta eltelt négy évtized során sem változott: a vállalatcsoport társadalmi célja, hogy segítsen, együttműködjön a vízhiány problémájának megoldásában, világszerte.

Nem kérdéses, hogy a szivattyúzás egy meglehetősen bonyolult feladat, amely minden pillanatban odafigyelést igényel. Persze itt elsősorban nem az egyszerű gépekre kell gondolnunk, hanem azokra, amelyek nagy mennyiségű és változatos összetételű folyadékokat szivattyúznak A pontból B pontba.

A szivattyú működése viszonylag egyszerű, azonban a hosszas használat során a szivattyúk károsodhatnak. A károsodás általában a különböző anyagok miatt következik be, amelyek a szivattyúzott folyadékban találhatóak. Ugyanakkor, a szárazonfutás is nagy veszélyt jelent a gépek számára, ugyanis a szivattyúk általában úgy lettek tervezve, hogy a különböző alkatrészeket működés közben érnie kell folyadéknak.