A megfelelő szivattyú kiválasztásához két alapvető szempontot érdemes figyelembe vennie:
1. A víznyerő hely tulajdonságai (vagyis honnan kell a vizet kiszivattyúzni)
2. Az Ön céljaira mekkora vízmennyiségre és nyomásra van szükség?
Kezdjük a víznyerő hellyel.
1. A víznyerő hely tulajdonságai
A víznyerő hely lehet az Ön kertjében lévő fúrt kút, ásott kút, vert kút, kerti tó, patak, tartály vagy ciszterna. Hazánkban általában fúrt vagy ásott kutakból történik a víz kitermelése.
A víznyerő helynek három olyan jellemzője van, amit döntő a választásnál.
a, Hol van a víznyerő helyen a statikus, vagyis nyugalmi vízszint?
A nyugalmi vízszint az földfelszíntől mért szint, ahol a kútban beáll a vízszint, ha nem történik vízkivétel.
Amikor azonban vizet vesz ki a kútból, akkor a vízszint megváltozik. A második tényező tehát:
b, Hol helyezkedik el az úgynevezett dinamikus, vagyis üzemi vízszint?
A dinamikus vízszint az a szint ahol az igényünknek megfelelő mennyiségű víz szivattyúzása során a kútban beáll a vízszint a földfelszíntől (felszíni szivattyú esetén a szivattyútól) mérve.
c, Mennyi a kút megengedett maximális vízhozama
Ezt általában, a kút készítője tudja megadni. Ha a megengedett vízhozamot átlépi, akkor olyan sebességgel folyik a kútba a víz, hogy az már homokot is hoz magával. Hasonló ez, egy patakhoz. Mikor az csendesen csordogál, akkor nem visz hordalékot, ha viszont egy esőzés alkalmával felduzzad és a sebessége megnő, akkor sok hordalékot szállít magával. Ha az Ön kútját profi kútfúró készítette, akkor általában nem „homokol”, mert a mester megfelelően beszűrőzte a kutat.
Ennek azért van jelentősége, mert a szivattyúk „homoktűrése” eltérő. A homoktűrést a szivattyúknál általában 50g/m3 adják meg. 50g/m3 homoktűrés azt jelenti, hogy 1m3 vízben 50g homok még nem okoz károsodást a szivattyúban, de az e fölötti érték, már jelentős kopást okoz, és a szivattyú tönkremenetelét okozza. Sajnos a homok okozta meghibásodások nem garanciális hibák. Tehát az Ön által igényelt vízmennyiség nem haladhatja meg kútjának homokozási határát. Ez azt jelenti, hogy ha túl nagy teljesítményű szivattyút választ, azaz több vizet termel ki a kútjából, mint a megengedett maximális mennyiség, akkor a túl nagy terhelés miatt a vízáram homokot hoz magával a kútba, mely nem csak a szivattyút, hanem magát a kutat is tönkreteszi.
A szállított homok mértékét úgy tudja ellenőrizni, hogy szivattyúzás közben töltsön fel egy kannát a vízzel és nézze meg, hogy mekkora mennyiségű homok ül ki az aljára. A kútból nyert víz homoktartalmát csökkenteni a vízkivétel csökkentésével, vagyis a szivattyú fojtásával lehet. Célszerű a szivattyú után közvetlenül egy csapot beépíteni és azzal csökkenteni addig a víz mennyiségét, amíg már nem hoz homokot magával a víz.
Az Ön víznyerő helyének üzemi vízszintje határozza meg, hogy felszíni, vagyis száraz beépítésű szivattyút, vagy búvárszivattyút érdemes-e használnia. A két szivattyú típus előnyeit és hátrányait később részletesen ismertetjük. Most annyit érdemes tudnia, hogy ha az Ön víznyerő helyének üzemi vízszintje kevesebb mint 8-9 méter, akkor felszíni szivattyút is használhat. Ha az üzemi vízszint több mint 8-9 méter, akkor búvárszivattyút érdemes választani.
2. Az Ön céljaira mekkora vízmennyiségre és nyomásra van szükség?
Ha háza, lakása vízellátását szeretné megoldani, akkor 2-2,5 bar nyomás mellett 20 legfeljebb 30 liter/perc vízhozamra van szüksége. Ha kertjét, veteményesét szeretné locsolni, hasonló értékkel számolhat.
Ha nagy a kert, akkor ilyen vízhozam mellett lehet, hogy az esti locsolás egy óráig is eltart. Ha le szeretné rövidíteni a locsolásra szánt időt, nagyobb vízhozamra van szükség. Kétszer akkora vízhozam = fele annyi locsolási idő.
Ha kertjében öntözőrendszert építtetett ki, mindenképpen nagyobb nyomásra és vízhozamra van szüksége. Ebben az esetben a tervező vagy a kivitelező pontosan meg tudja adni Önnek a szükséges adatokat.
Felszíni, vagyis szárazbeépítésű szivattyúk
A felszíni vagy száraz beépítésű szivattyú között korábban az úgynevezett centrifugál szivattyúk voltak elterjedtek, amelyek 6-6,5 méter mélységig tudják kitermelni a vizet a kutakból. Napjainkban azonban a felszíni szivattyúk 90 százaléka jet rendszerű önfelszívó szivattyú, amelyek 8-9 méterig képesek termelni a kutakból.
A jet rendszerű önfelszívó szivattyúk szívócsövét is el kell látni lábszeleppel. A lábszelep a cső végére kerül, és megakadályozza, hogy a csőbe már felszívott víz visszafolyjon a kútba.
A jet rendszerű önfelszívó szivattyúkat és a szívócsövet az első használat előtt fel kell tölteni vízzel. Ezek a szivattyúk alkalmasak gázos víz kitermelésére is. Sok kút vize gázokat tartalmaz oldott állapotban. Ha az Ön kútja ilyen, akkor a szívócsőben vákuum hatására buborékok keletkeznek, melyek a régebbi centrifugál szivattyúk működését megnehezítették vagy meg is akadályozhatták.
Sok szivattyúgyártó azt írja önfelszívó szivattyújának leírásában, hogy elég csak a szivattyút feltölteni vízzel, és az máris üzemkész. Elvétve valóban vannak ilyen szivattyúk, de a többség legfeljebb mínusz 1-2 méterről képes így felszívni a folyadékot. A valóban önfelszívó szivattyúk, általában nem alkalmasak házi vízellátásra, öntözésre, hanem inkább technológiai szivattyúk, és az ipar területén használatosak.
A szivattyúkon két fontos, ám csak tájékoztató jellegű adatot találhat. Nem véletlenül hangsúlyozzuk, hogy ezek tájékoztató jellegű adatok. Ugyanis ezeket optimális feltételek mellett mérik a gyártók. A gyakorlatban a különböző veszteségek miatt minden szivattyú a megadott adatoknál gyengébb eredményeket ad. A lényeg:
Soha ne vásároljon olyan szivattyút, ami éppen teljesíti az Ön által elvárt értékeket.
Tehát, a szivattyúkon két fontos, ám csak tájékoztató jellegű adatot találhat:
Hmax – a szivattyú teljes manometrikus emelőmagassága, illetve
Qmax – a szivattyú maximális szállítási értéke.
Nézzük meg, mit érdemes tudnia ezekről az adatokról.
Hmax – manometrikus emelőmagasság
A Hmax a szivattyú teljes manometrikus emelőmagasságát adja meg méterben. Ez lehet például 47 méter. A felszíni szivattyúkon feltüntetett teljes manometrikus emelőmagasság két adat együttese. Ezek
1. a szívó mélység,
2. a nyomó magasság.
Ha a Hmax 47 méter, és az Ön szivattyúja 7 méterről szívja fel a vizet, akkor a nyomó magasság 40 méter. Ha viszont 2 méter mélyről szívja fel a vizet, akkor a nyomó magasság már 45 méter.
Egy bar nyomás 10 méter vízoszlopnak felel meg. Ha tehát a szivattyú 47 méteres emelőmagasságú, akkor 4,7 bar nyomást képes létrehozni.
Tehát a szivattyúja nyomásának, vagyis maximális emelőmagasságának kiszámolásához a a Hmax értékből mindig le kell vonnia a szívómélység értékét!
Mivel a szivattyút egy rendszerbe szeretné beépíteni, ezért számolnia kell a rendszer súrlódási veszteségével is, amely a csövek belső ellenállásából ered. Ha a cső keresztmetszete nagyobb vagy a hossza rövidebb, akkor kisebb a súrlódási ellenállás, ha a cső keresztmetszete kisebb, vagy a hossza nagyobb, akkor nagyobb a súrlódási ellenállás. A súrlódási veszteség pontos kiszámolásához egy táblázat ad segítséget.
A súrlódási ellenállást bar-ban adják meg. Egy átlagos háztartásnál a súrlódási ellenállás ritkán több 0,5 bar-nál, vagyis az emelőmagasságból kb. 5 métert veszít e miatt. Minél hosszabb a szivattyúra csatlakoztatott csővezeték, vagyis minél messzebb van a kút a felhasználási helytől, annál magasabb az ellenállás. Egyes rendszerekben akár az átlag érték többszörösére is emelkedhet.
Qmax – a szivattyú maximális szállítási értéke
A Qmax a szivattyú szállítási értékét adja meg általában liter/perc vagy m3/óra értékkel. (1 m3 = 1000 liter)
A Qmax értékre is jelentős hatással van a szívó mélység. Ha egy szivattyún a Qmax 50 liter/perc a megadott teljesítmény, de 7 méter mélyről szeretne vizet felszívni, akkor kb. 50%-os veszteséggel kell számolnia. Vagyis a szivattyú csak 25 liter/perc teljesítményre lesz képes. Viszont 4 méter mélységből csak kb. 20%-os a veszteség, így ekkor már kb. 40 liter/perc a gyakorlati teljesítménye.
Tehát ha Önnek 40 liter/perc vízhozamra van szüksége, és 4 méter az üzemi vízszint, akkor elég egy 50 liter/perc teljesítményű szivattyú (pl: Pedrollo JSWm 1A). Ha azonban 7 méterről szeretné felszívni a vizet, akkor 80 liter/perc teljesítményű szivattyúra lesz szüksége (pl: Pedrollo JSWm 10M)a 40 liter/perc vízhozamhoz.
Ha nem csak megközelítő adatokkal szeretne számolni, hanem pontosan szeretné tudni, hogy a szivattyújának milyen munkaponton kell dolgoznia, ehhez az adott szivattyú jelleggörbéjét kell tanulmányoznia. A jelleggörbe egy vízszintes és egy függőleges tengelyből áll a vízszintes tengelyen a szivattyú által szállított folyadékmennyiség, a függőleges tengelyen a hozzá tartozó emelőmagasság értéke látható. A két érték metszéspontja a munkapont. A legjobb hatásfokkal általában a jelleggörbe középső értéke körül képesek a szivattyúk dolgozni. Felszíni szivattyúknál, mint azt fentebb tárgyaltuk a szívó mélységet is bele kell kalkulálni. Sajnos a gyártók a jelleggörbén nagyon ritkán tüntetik fel a szívómélységet. A következő ábrán a Pedrollo JSW 1 sorozatának jelleggörbéje látható ahol a szívómélységet is feltüntetik 1-9 méterig.
Amennyiben segédletünk tanulmányozása után sem tud választani esetleg nem biztos a választásában, mi szívesen segítünk. Kattintson az ajánlatkérés menüpontunkra vagy ide és kérjük adja meg az alábbi adatokat:
1. Mire szeretné használni a szivattyút?
2. Mekkora a kútjának átmérője?
3. Mekkora a kútjának statikus (nyugalmi) valamint dinamikus (üzemi) vízszintje?
4. A felhasználási helyen igényelt víz mennyisége (liter/perc) illetve nyomása (bar)
Nézze meg teljes kerti szivattyú választékunkat ide kattintva!