blog

Bár viszonylag sűrűn találkozunk szivattyúkkal az élet különböző területein, sokszor úgy, hogy nem is gondolkodunk azon, hogy ott vannak a környezetünkben, vajmi keveset tudunk arról, hogyan is született meg az első ilyen eszköz. Pedig a szivattyúk története egészen az egyiptomi időkig nyúlik vissza – már időszámításunk előtt kétezer körül megjelent ugyanis ezen gépek őse.

Talán akadnak, akik emlékeznek még a tíz évvel ezelőtt lecsapó Katrina hurrikánra, és azt követő szörnyű eseményekre és tragédiákra. A hatalmas vihar következtében a 2005-ös év augusztusára New Orleans közel 80%-a ár alá került, bizonyos területeken pedig a vízszint magassága elérte a 4,6 métert is.

A folyadékokat szállító és a mozgási energiát hidraulikus energiává alakító szivattyúknak több típusa is létezik, és az egyik legnépszerűbb változatnak a fogaskerék-szivattyúk számítanak.

Alacsony nyomás, pontos adagolás

A kis méretű, alacsony nyomásmaximumú (max. 2 bar) perisztaltikus szivattyúkat gyakran laboratóriumokban, illetve a gyógyszeriparban alkalmazzák.

A fűtési rendszerekben használt szivattyúkkal szembeni elvárások

Egyszerre szerencse és egyszerre átok, hogy ma már minden feladatra létezik egy bonyolult elektronikai berendezés, amely nemcsak kisegít minket, de néha bonyolítja is az életünket.  Valahogy így tekintünk a frekvenciaváltókra is, amelyeknek alkalmazása valójában az üzembiztonságot növeli, és aminél a kisebb kellemetlenségek ellenére azért könnyű megtalálni az előnyöket.

Folytassuk a járókerekek felsorolását olyan típusokkal, amelyek különleges felépítéssel rendelkeznek, ezért speciális felhasználásokra alkalmasak!

Többször körbejártuk már a szivattyúk típusait a felépítés, a hatásfok a felhasználhatósági terület és egyéb más szemszögekből. Ezekben a cikkekben óhatatlanul előkerült időről időre a járókerék fogalma és különféle jellemzői, de nem készítettünk még összefoglalót a járókerekek szempontjából, nem jártuk alaposan körbe ebből a szemszögből a témát.

Mechanikai alapú védelem

Úszókapcsoló

A szintkapcsolónak is nevezett eszközöket általában merülőszivattyúkhoz alkalmazzák. Ebben az esetben a szivattyútest teljes egészében a vízbe merül, így nincs lehetőség a szárazonfutásra, ugyanakkor előfordulhat, hogy a külső vízszint lesüllyed, és így a szivattyún átáramló víz mennyisége is csökken. Az úszókapcsoló érzékeli a víz szintjét (pontosabban azt jelzi, hogy ő maga vízben van-e vagy sem). Ahhoz, hogy a vízszintet adott határon belül lehessen tartani, két szintkapcsolóra van szükség: az egyik a felső, a másik pedig az alsó határt mutatja (érzékeli), vagyis pl. az egyik bekapcsolja a szivattyút, ha a felső határhoz ér és kikapcsolja, ha az alsóhoz.

A szárazonfutásról

Világszerte a legkülönfélébb területeken használt szivattyúk meghibásodásának leggyakoribb oka a szárazonfutás, azaz ha úgy működtetjük a szivattyút, hogy a rajta átáramló víz mennyisége egy kritikus szint alá csökken. Mit jelent ez a kritikus szint?